2018. március 25., vasárnap

"Vérszegény" félmaraton

Már régen jelentkeztem. A mai beszámolóm a VIII. Rotary félmaratonról szól. És, hogy miért vérszegény?
Először is azért, mert a hét közepén véradáson voltam, így bármennyire is igyekeztem a folyadékpótlással az előző napokban, biztos, hogy kicsivel kevesebb vérnek kellett (volna) ugyanazt az oxigénmennyiséget szállítani.
A rajt pillanatai

A mai volt a negyedik Rotary-m. Első alkalommal történt, hogy már előző nap átvettem a rajtcsomagot, és mit mondjak, úgy tűnt, mint ha egy téli futóversenyre készülnénk. Míg tavaly a hirtelen jött nagy meleggel kellett megküzdeni, addig az idén azon gondolkodtam, hogy hány réteg ruhát húzzak magamra annak érdekében, hogy ne fázzak, de még futni is kényelmesen lehessen.
Az idei futófesztiválon is több táv közül választhattak az éreklődők. Maraton, 3/4 maraton, 1/2 maraton 1/4 maraton, valamint minimaraton (5 km) szerepelt a palettán. MInt minden évben, most is a 21 km-t választottam, tehát a kb. 5km-es pályán 4 kört kellett teljesíteni. A terv a tisztes helytállás volt a már említett szerdai véradás miatt. Az idei év amúgy is elég karcsúra sikeredett eddig, ezért nem szerepelt a terveimközött, hogy felszántom a nagyerdei utakat.
Az útvonal a jól megszokott volt, így pontosan tudtam, hogy mikor mi következik. Mindíg azt mondom a kezdő futóknak, hogy vigyázzanak, nehogy elsiessék az elejét. Szerintetek hogy jártam???
Igen. Amikor először ránéztem az órára, az volt az első gondolatom, hogy "nehéz lesz a vége". Na nem az öldöklő tempó miatt, csak mert lassabra terveztem. Ennek elenére az első három körben szinte hajszál pontosan sikerült tartani az első kilométerek tempóját.
Ilyen fejet vágtam, amikor megkérdezte a család, hogy miért futok ilyen lassan :-)
És itt jön a képbe a vérszegénység átvitt értelemben. Az utolsó körben már be-be csúszott egy gyengébb kilométer (pedig gyorsabbnak éreztem). A frissítőpontokat is gyakrabban és sokrétűbben használtam, mint szoktam.
Összességében azért nem érheti szó a ház elejét. Felismerhető állapotban értem be a célba, ahol átvettem a jól megérdemelt befutóérmet, így már négy hasonló lóg egymás mellett az éremtartón.
Körről-körre kicsit faragva a helyezésemen összességében a 25. helyet értem el a 90 futó közül a kategóriámban (41-50 év). Bízom benne, hogy lesz még jobb is.

Az egyik legjobb dolog a futásban... (a megállás)

Aki teheti vegyen részt ilyen tömeges rendezvényeken, mert nagyon motiváló tud lenni.